“Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik,
a halál fájdalmát csak az élők érzik”

Elfáradtál az élet tengerén
Pihenj csendben a föld lágy ölén.

“Ha ránéznek sírodnak kövére
Szorgalmas munkádnak e sír lett a bére”

Béke poraikra

Istenünk kérünk vedd helyettünk oltalmadba Őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt

Küzdelem és szenvedés volt az életünk
Legyen nyugodt csendes pihenésünk

Emléked szívünkben örökké élni fog

“Elmentél életed legszebb korában
Itt hagytál bennünket bús árvaságban”

Küzdelem volt életünk
Fogadd be lelkünk
a mennyben Istenünk.

“Még most is hallom a hangodat
�érzem kezed, hogy most is simogat”

Az úr énnekem őrző pásztorom

A jó szülőket feledni nem lehet
Míg élünk ide hív a szeretet.

Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet
Amely nem ismert mást csak a szeretetet

Tetted – rendkívüli – mert a hivatás felelőssége
az életösztönt is legyőzte!”

Amíg éltek értünk küzdöttek
Amíg élünk nem felejtjük tettüket

Megpihenni tértem, éltem alkonyán
örök nyugalmat adj nekem jó atyám.